Oktatást támogató rendszerek
Olyan informatikai megoldások, amelyek a napi oktatási munkát viszik előre: kevesebb adminisztráció, több használható információ.
Informatikai és oktatástechnológiai szakember, aki a fejlesztést nem önmagáért, hanem konkrét intézményi problémák megoldására használja.
2007 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, ahol munkája az informatika, az oktatástámogatás, az audiovizuális technológiák és az intézményi rendszerek fejlesztésének metszetében helyezkedik el.
Szakmai pályájának egyik meghatározó jellemzője, hogy nem pusztán felhasználója a technológiának: maga is megtervezi és létrehozza azokat a rendszereket, amelyekre az intézménynek szüksége van. Ez a különbség látszik meg a QR-feedbacken is — a rendszer mögött nem egy ügyfélszolgálati sor, hanem közvetlen fejlesztői kapcsolat áll.
Munkájához kapcsolódnak többek között oktatást támogató informatikai rendszerek, QR-kód alapú megoldások, hallgatói visszajelzési és OMHV-rendszerek, kari szavazási megoldások, valamint audiovizuális és élő közvetítési rendszerek.
Nem egyetlen termék története: a QR-feedback annak a közel két évtizedes munkának az eredménye, amely az egyetem belső rendszerein zajlik.
Informatikai és oktatástechnológiai feladatok a felsőoktatásban — éles működés, nem demók.
Elkészül és éles használatba áll az első QR-kódos hallgatói visszajelzési rendszer. Innen indult minden, ami ma a QR-feedback.
OMHV-rendszerek, kari szavazás, élő közvetítés — és a visszajelzési rendszer újraírása annyiszor, ahányszor a napi használat megkívánta.
Az első olyan, kiforrott főverzió, amely széles közönségnek is publikálható: ez az a rendszer, amelyet ma egy intézmény bevezethet.
A munkájához kapcsolódó rendszerek nem egymástól független projektek: mind ugyanabból a kérdésből indultak, hogy az intézménynek mire van szüksége.
Olyan informatikai megoldások, amelyek a napi oktatási munkát viszik előre: kevesebb adminisztráció, több használható információ.
Jelenlét, visszajelzés, űrlapok és beléptetés — ugyanaz az egyszerű beolvasási élmény, mögötte különböző folyamatok.
Az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszerei: kérdőívszerkezet, jogosultságok, kiértékelés, vezetői riportok.
Testületi és kari szavazások lebonyolítása, ellenőrizhető és dokumentált módon.
Előadások és rendezvények rögzítése, közvetítése — a technikai háttértől a működő üzemeltetésig.
Meglévő rendszerek összekötése, integrációk és egyedi belső alkalmazások — az intézmény tényleges folyamataira szabva.
Az első QR-feedback rendszer 2019-ben készült el és állt éles használatba. Az azóta eltelt évek napi tapasztalataiból érett meg a 3.0-s főverzió, 2026 augusztusában — ez az első olyan, kiforrott változat, amely széles közönségnek is publikálható.
Vagyis nem egy frissen összerakott termékről van szó: a rendszer hét éven át éles használatban csiszolódott, mielőtt bárkinek is felajánlásra került volna — a jelenleg működő éles rendszer 14 000 hallgatót és 2500 oktatót szolgál ki. Egy hallgatói visszajelzés három szinten hasznosul: a hallgató fél perc alatt válaszol, az oktató még az órán látja az eredményt, az intézmény pedig döntéshez elég friss adatot kap.
Beolvas egy QR-kódot, fél perc alatt válaszol — app és jelszó nélkül.
Egyetlen óráról is kérhet visszajelzést, és azonnal látja az eredményt.
Kari, intézeti és tanszéki riportok — döntéshez elég friss adattal.
A korábbi projektek alapján szakmai karakterének egyik legjellemzőbb vonása a gyakorlati problémamegoldás.
Nem feltétlenül abból indul ki, hogy milyen kész szoftver érhető el a piacon, hanem abból, hogy: „Mire van szükségünk, és hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy hatékonyan működjön?”
Az intézmény alkalmazkodik a szoftverhez.
A rendszer alkalmazkodik az intézményhez.
Nem szoftvereket keres a problémák megoldására — hanem a problémák megoldására épít működő rendszereket.
Amennyiben a bemutatkozás alapján úgy látja, hogy érdemes lehet együtt gondolkodnunk egy oktatási, informatikai vagy intézményi fejlesztési feladaton, örömmel veszem a megkeresését — legyen szó bármilyen ötletről.
Szívesen átbeszélem az elképzeléseit, és közösen megnézzük, hogy egy meglévő rendszer átalakítása, egy új fejlesztés vagy akár egy egyszerűbb, célzott megoldás jelentheti-e a megfelelő irányt.
Ha van egy probléma, amelyre még nem találták meg az ideális megoldást, beszéljünk róla.